Az antioxidnsok szervezetnk egyik ltfontossg alkotelemei. Egy rszkhz csak nvnyi tpllkon keresztl tudunk hozzjutni, ms rszket pedig csak llati eredet telek tartalmazzk.
Az antioxidnsok olyan vegyletek, melyek az gsi (oxidcis) folyamatokat gtoljk. Elsdleges kmiai jelentsn tl tgabb rtelemben oxidci alatt az energiatermel anyagcserefolyamatokat is rthetjk, amelyek a szervezet lebont folyamatait foglaljk magukba.
Ezen folyamatok sorn szabad gykk keletkeznek, melyek kmiai szerkezetre jellemz, hogy egy-egy rszecskjk prostatlan elektront tartalmaz. A prostatlan elektronok miatt a szabad gykk nagyon reakcikpesek. A szervezetben norml krlmnyek kztt is keletkeznek ilyen reakcikpes molekulk, m egszsges, fiziolgiailag kiegyenslyozott esetben a megfelel kmiai kzvettk kpesek azokat hatstalantani.
Termszetesen a kls krnyezetben keletkez szabad gykk is hatssal vannak szervezetnkre. A nagy reakcikpessg molekulk szmnak nvekedse a szervezetre kros hatst gyakorol.
A szervezet viszonylag tg hatrokon bell kpes a kompenzcira, m a kmiai tmadsok sokasodsval a vdekezkpessg gyengl, s a szabad gykk kifejtik kros hatsukat. Minden biomolekulra hatnak, m a tudomny mai llsfoglalsa szerint leginkbb a daganatos betegsgekrt, az relmeszesedsrt, a kardiovaszkulris problmkrt s az regedsrt tehetk felelss, szmos egyb krllapot mellett.
Antioxidnsok s szabad gykk
Az antioxidnsok szerepe a szabad gykk hatstalantsa, ezltal az oxidatv stressz kivdse, vgl az ebbl ered krosodsok s betegsgek megelzse.
Mkdsk alapjn lehetnek els- vagy msodrend antioxidnsok. Az elsrendek vgrvnyesen hatstalantjk a szabad gykket, vagyis megszntetik a kls elektronhjon elhelyezked elektronok prostatlan llapott. Ide soroljuk a fenol alapvz molekulkat, a tokoferolokat, a flavonoidokat.
A msodrend antioxidnsok tveszik a szabad gykk clmolekuljnak szerept, s nmaguk oxidldnak. Kzjk tartozik a citromsav, illetve a foszfolipidek. Mivel a hatkonysguk jval elmarad az elsrend antioxidnsok mgtt, jelentsgk leginkbb abban rejlik, hogy nvelik az elsrend molekulk hatsfokt.
|