Az �fonya (vaccinium myrtillus) �szak-Eur�p�b�l sz�rmazik, egyes helyeken m�g ma is nagy mennyis�gben fellelhet� term�szetes k�rnyezetben. Mintegy h�romsz�z fajt�ja ismeretes, melyek jellemz�en nedvesebb erd�kben �lnek .

Az �fonya kimagasl� k�liumtartalommal b�szk�lkedhet, de tal�lhat� benne kalcium, magn�zium, vas, k�n, mang�n, foszfor, cink, C- �s A-vitamin is. Az �fonya legismertebb �lettani hat�sa, hogy antibakteri�lis hat�s�: hat�konyan kezelhet�k vele a k�l�nb�z� b�rki�t�sek, illetve b�rbetegs�gek.

 Az �fonya az egyik legeg�szs�gesebbnek tartott gy�m�lcs, ami nemcsak leny�g�z� fanyar �z�vel lett a modern ember egyik kedvenc gy�m�lcse, de hatalmas antioxid�ns tartalma �s ut�nozhatatlan sz�ne is kedveltt� tette. A legismertebb �s v�ltozata a fekete �fonya, de ismerj�nk t�zeg�fony�t �s a v�r�s �fony�t is.

A fekete �fonya (Vaccinium myrtillus) az �szak- Amerikai kontinensen, az USA �s Kanada d�s feny�erdeiben honos. Az Amerik�ba bev�ndorl� korai telepesen ismerkedtek meg vele az �shonos indi�nok r�v�n, akiknek ez volt az egyik legfontosabb �lelmiszer�k. A s�kvid�ki indi�nok a sz�nh�son fel�l megmaradt h�sdarabok, faggy�darabok, vel� tart�s�t�s�ra haszn�lt�k. A h�sdarabokat faggy�val �s �fony�val egy meglehet�sen bizarr fas�rtt� kevert�k �ssze, ezt az �telt nevezt�k pemmican-nak.

A fekete �fonya sz�ne a termeszt�s hely�t�l �s a fajt�t�l f�gg�en a hamvas halv�nyk�kt�l az eg�szen feket�ig v�ltozhat. A nemes�tett �fonya fajt�k bogy�i el�rhetik a 2-2,5 cm-t is, a vadon el�fordul� fajt�k bogy�i 5-6 mm-esek. 

A fekete �fonya C-vitamin �s b�ta-karotintartalma kimagasl�, �gy kivonatait a retina �ps�g�nek meg�rz�s�ben, a l�t�sjav�t�sban sz�lesk�r�en alkalmazz�k. F� �sv�nyi anyagai a foszfor, cink, magn�zium, kalcium, vas �s a mang�n. A sz�n�b�l ad�d�an magas flavonoid tartalma, �gy jelent�s antioxid�ns hat�sa is kedveltt� tette. Sz�mos antioxid�ns csoport megtal�lhat� a gy�m�lcs�ben: antoci�nok, proantoci�nok, leukoantoci�nok, flavonolok, a pterostilbene nev� antioxid�nsa p�ld�ul a vastagb�lr�k megel�z�s�t seg�ti. A frissen szedett fekete �fonya 100 grammja mintegy 400 mg antoci�n-sz�rmaz�kot tartalmaz.

A n�pi gy�gy�szatban fekete inzulinnak h�vj�k, mert kimutatt�k, hogy a fekete �fonya level�ben, gy�m�lcs�r�s el�tt myrtillin van, ami k�pes a cukorbetegs�g t�neteit cs�kkenteni.

Kedvez� hat�ssal van kering�si rendszer �llapot�nak fenntart�s�ra, mert seg�t meg�rizni a hajsz�lerek  rugalmass�g�t, cs�kkenti a v�rlemezk�k �sszetapad�s�t.

A fekete �fony�t az els� helyre sorolt�k antioxid�ns hat�sa alapj�n, 40 z�lds�ggel �s gy�m�lccsel val� �sszehasonl�t�sa sor�n.