Kaka�

Az Amazonas �s Orinoco �rtereinek forr� �serdeiben, magas f�k �rny�k�ban bukkanhattak el�sz�r az �lelmet keres� bennsz�l�ttek egy karcs�, nagy level� kis f�ra, a kaka�ra. Az els� gy�jt�ket tal�n csak a k�v�ncsis�g vezette, mert kem�ny, fanyar, keser� magjai nem okozhattak nagy �lvezetet k�stol�j�nak. De az „istenek kert�sze" el�rulta a receptet, �s megsz�letett a kaka� �s csokol�d� �se, a s�t�tbarna, s�r�, indi�n habos v�z.

Mire a b�tor spanyolok haj�i az �jvil�g partjaihoz �rtek, m�r Mexik�t�l Peruig a j� hideg habos vizet itt�k. R�videsen az indi�n, azt�k �s tolt�k konyham�v�szet m�r n�gyf�le kaka�itallal gazdag�totta �trendj�t. Nemhi�ba nevezt�k a kaka�t Isten f�j�nak; sokf�le �lvezetet �s hasznot ny�jtott gondoz�inak! Magvait �s a magvakat bor�t� feh�r szivacsos t�meget csemeg�nek ett�k; a term�s h�j�b�l kanalat, poharat s m�s ed�nyt k�sz�tettek; leveleikkel h�zaikat fedt�k; a kaka�babot gy�gyszerk�nt is haszn�lt�k, s�t az orvosok f�jdalomcsillap�t�nak is rendelt�k.

Az indi�nok nagyra becs�lt�k �d�t� hat�s�t. Nemcsak frissek, de sz�pek is lettek t�le, mert b�r�k rugalmass�g�t �s f�nyess�g�t szint�n neki k�sz�nhett�k. A sz�ps�g mellett ink�bb �d�t� hat�sa keltette fel Cortez figyelm�t, amikor katon�iba er�ltette az els� poh�r kaka�t. Hogy megsz�p�ltek-e a der�k katon�k — kit tudja, de a spanyol kir�lynak c�mzett lev�lben az �llt, hogy egyetlen cs�sze ital elegend� ahhoz, hogy egy embert eg�sz napi menetel�s alatt frissen tartson. Cortez katon�i ittak �s meneteltek. Mire v�get �rt a menetel�s, b�k�s habosv�z-iv�k �rasztott�k el eg�sz Mexik�t. Az indi�n v�ros�llamokban a kaka� magja kit�ntetett, f�ltve �rz�tt kincs volt. Mint valamikor a k�z�pkorban a borsot Eur�p�ban, �gy Mexik� vid�kein a kaka�magot fizet�si eszk�znek is haszn�lt�k. Mexik� utols� nagy indi�n uralkod�j�nak — Montezum�nak palot�j�ban nagy halmokban gy�lt a kincset �r� „bab", az ad�t fizet� alattval�k j�volt�b�l.

A mexik�i hegyekbe t�vedt szeg�ny turista csak kaka�babra v�ltott valut�val v�s�rolhatott.

Eur�pa a XVI. sz�zad eleje t�j�n �rtes�lt az �jvil�g k�l�nlegess�g�r�l. Els�nek term�szetesen �fels�ge V. K�roly kapott r�la h�rt Cortez besz�mol�j�b�l. A spanyol Fernandez ismertet�s�ben megtal�lhatjuk az �si kaka�kertek, kisebb �ltetv�nyek le�r�s�t. A h�rt csak j�val k�s�bb k�vette az els� �l� n�v�ny; meg�rkez�se nagy szenz�ci� volt, de ital�nak, a habos v�znek nem volt �ltal�nos sikere Eur�pa orsz�gaiban. Spanyolorsz�gban a hazat�r�k gyorsan elterjesztett�k, �gy sokan megszerett�k. Spanyolorsz�g ut�n B�csben, majd Franciaorsz�gban h�d�tott.

 A maj�k kaka�babban fizett�k ad�jukat �s kaka�fa�ltetv�nyeikr�l sz�ll�tott�k az azt�k v�rosokba a kaka�babot, hogy kiel�g�ts�k a hatalmas keresletet. A xocotlatl (�rtsd: csokol�d�) nem egyszer�en ital volt, hanem az istenek eledele, szertart�sok kell�ke, s�t a xocotlatl maga volt a szertart�s. Egy azt�k m�tosz szerint, mely pendantja a prom�theuszi t�zlop�snak, Quetzalcoatl a kaka�babot csente el az embereknek. Montezuma, aki a spanyoloknak "k�sz�nhette" az "utols� azt�k uralkod�" c�met, maga is napi �tven cs�sze xocotlatl-t hajtott fel, amit sokan tal�n -az �sszet�tel ismeret�ben- az emberi �nuralom �s t�r�k�pess�g cs�csteljes�tm�nyek�nt is �rt�kelhetnek. /Forr�s:Terebess F�szerkalauz/